Az emberi butaságot kigúnyoló, népmesei motívumokkal, fordulatokkal átszőtt előadással lépett fel Sepsiszentgyörgyön gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. A Füttyös kalandjai című zenés mesejáték történetét Nagy Olga erdélyi folklorista Fütykös és a sárkány című műve és több mese egymás mellé helyezése, füzérbe foglalása adja. Az előadás során megszólaló népi hangszerek erősítik, alátámasztják a cselekményt. 

A történet főszereplője, Füttyös a szegény parasztlegény egész nap heverészik, meggyőződése, hogy a kétkezi munka nem neki való, a munka becsülete megkopott, a tisztesség helyébe az ügyeskedés lépett, hiszen köztudott, hogy szemesnek áll a világ. Egy nap bejelenti édesanyjának, hogy elindul megkeresni a szerencséjét. Vándorlása során furcsa emberekkel találkozik, s igen csak szüksége van a józan paraszti eszére, hogy megbirkózzon az emberi butasággal. 

Búvalbélelt ország egyik falujának lakói kötéllel próbálnak arrébb húzni egy fát, máshol fuvással, legyezéssel oltanák az égő pajtát, egy kisember meg zsákban hordja a fényt az ablak nélküli házba. Hősünk ennyi butaságot életében nem látott, ezért megpróbálja helyrecsavargatni a meghibbant emberek eszét. 

A végén Bergengócia szeszélyes királykisasszonyának udvarába vándorol, s ott vár rá az igazi feladat. Nem sárkányt, hanem királylányt kell szelídítenie. Füttyösre vár a nehéz feladat, hogy közölje a királylánnyal: kérései- a szóló szőlő, mosolygós alma, kacagó kalács - nem teljesíthetők,és az udvar minden egyes tagja hazudott neki. Az emberi butaságon túl, még a kétfejű Ördög-Bördöggel is meg kell küzdenie, és végül elnyeri a királylány kezét. Boldogulása felé vezető útján józan paraszti esze, igazságérzete, bátorsága és hite segítette őt, s a remény, hogy változtatni tud ezen a nagyon fejtetőre állított világon.